Az osztra-magyar, 1867-ben letrehozott kiegyezes – közelebbről, az 1867: XII tc. dualista allamrendet teremtett Közep-Európaban, az Osztrak¬Magyar Monarchist. Kossuth Lajosnak es kiirenek dunai konffideraciós ál¬Lamtervezete örökre szertefoszlott. Noha a deaki eszme győzőtt, Kossuth esimreit. politikai hatasait nem lehetett figyelmen 1(1N/ill hagyni. Azok 1867-emleke pedig halalat a Monarchia vagy a Magyar Kiralyság szetzdzasaig az orszagban es kelemsen Hevesben elevenek maradtak.
1867 nyaran Kossuthnak a Magyar Ujsagban közölt, a vaci valasztókhoz
nagy visszhangot keltett levele utan Eger varos, majd Heves varmegye bizottmanya is bizalmi nyilatkozatot küldött Kossuthnak. Ez, a hevesi tigy¬Mot ismen Kossuthi szimpatia a kepviseladzban a kormany es az ellenzek Osszenizesehez vezetett. Vegiil a kormany megtörte Eger es a varmegye ellenallásait.
A Kossuth melletti kiallas mss, tiirvenyes keretekben, mss mOdszerrel folytate•dott a kenos varmegyeben. 1867. aprilis 21-en Szolnokon 17 taggal megalakult a Killsti-Szolnok(i) Honvedegylet.3 1867. augusztus 4-en a He¬ves es KtilsO-Szolnok Varmegyei Honvedsegelyez6 Egylet atszervezesevel es a Liiveszegylet beolvadasaval Egerben megalapitottak a Heves Varme¬gyei Honvedegyletet, amely a gyOngyfisi szabadsagharcos veteranokat au¬gusztus 5-en a Gyongyos (Videki) Honvedegylet, a polgari ellenzeket pedig szeptember 1-jen a Tarsadalmi Demokrata Kor megalapitasara OsztOnOzte.4 A honvedegyletiek a tanacskozasaikat Kossuth Lajos kepe elOtti meghajlas¬sal kezdtek. a demokrata keiriek az összejöveteleiket „Eljen Kossuth Lajos!” vagy „éljen Kossuth Apánk!” esku felkialtassal zartak.5 Az 1868. februar 16-an. Csiky Sandor volt demokrata nepi forradalmar aka’ alapitott Egri Demokrata Kor szinten Kossuthot nevezte meg peldakepenek.6
Bar a hevesi tigy megtort, az egri kepviselti-testtiletben 1868. februar Z¬an emlekeztettitil felolvastak Kossuth Turinban, 1867. oktober 24-en a vd¬roshoz cimzett levelet, amelyben megköszönte a testület bizalmi nyilatkozatat.
A megemlekezesek soksziniisege az 1870-es evek vegeig
Kossuth tisztelete varmegyeszerte allandósult. Hangstilyozand6 a tisztele¬te, mert tetteks ösztönzese a kiegyezes utan elhalvanyult. Azonban a kultu¬sza meg eleteben kibontakozott.
1867 után a Kossuth-tisztelet egyik fontos helyévé a gyongyosi ferences gimnazium lépett elsO. A diákok mar nem titokban, 1876-ig minden év aprilis 2-án, Kossuth 1849. évi gyongyosi tartózkodására emlékezve összejövetelt tartottak. Az utóbbi évtől a megemlekezes onképzökori osszejovetelen történt, amelyen Vago Ferenc gimnaziumi igazgato is megjelent.
A Kossuth tisztelete folyamatos es legodaadobb szervezôjévé az emlitett honvédegyletek váltak. Tagjaik nyiltan erősitették a Kossuth iránti rajongást. Ha kellett, meg a Iegnagyobb tekintélyü 1848/1849-es tisztek ellenében is. Erre meg 1868. március 29-en adódott alkalom. Ezen a napon Perczel Mór tábornok Kossuth ellenes beszédet mondott az országos honvedgyulesen. Emiatt a május 24-i gyülesen Perczelt a felháborodott honvedegyleti kuldot-tek, kozott az egri, azaz a várrnegyei es a Gyongyoson elmarasztalták.9 Sot, a Heves vármegyei honvedegyleti emlékbizottság április 16-i tanácskozásán kismet elhataroztak, hogy honvéd emlékszobrot allitasa a kápolnai csatate¬ren.10 A szobor eredetileg Kossuth Lajost ábrázolta volna, amint térdelve mondja imáját a csata másnapján. (A csata 1849. február 26-27-en zajlott le.) Azonban ezt a tervet megvaltoztatták, mondván, „Kossuth Apánk mégse terdelő helyzetben örökítessék meg a!”" (Magyarországon meg életében, ezt lett volna Kossuthrol az elsö, köztéri szobor.) Ismert, hogy Kossuth nem harcolt a kápolnai csatában. Vegul is maradtak „a honvédet abrazolo” em-lékszobor megvalositasa mellett. Mindezzel egyidöben pedig a gyongyosi honvédegylet a hatvani csata emlékét akarta megorokiteni. A gyongyosi, 1868. julius 13-án rendezett eves kozgyüles jova is hagyta a választmány elözö napi határozatát a hatvani honvédemlék felallitasarol, amelynek penz¬adomany gyüjtöiveit decemberben kozze is tette.” Vegul is a honved emlek¬oszlopot 1869. április 4-en, a kápolnait december 19-en az egri honvéd emlektabla december 21-en Ieplezték le. Bar egyiks ttm került ra. Kossuth Lajos neve, mégis mindhárom emlékmüvel neki is tisztelgett Heves varme¬gye lakossága. Csiky Sándor a kovetkezöt táviratozta Kossuthnak: „A ka¬polnai ünnepelyröl 5000 honfi (tidviizlete) Kossuth Lajosnak, akit a nép nyelvén dicsö, es énekében magasztal! Udvöt, áldást nagy es szent nevé-nek!” Az egri emlektábla felavatasanak dishes lakomáján Nemeth Albert egyleti tag a „kelyhét a turini számiizött egészségéért” emelte.14 Az emlek-milvek között az egri Fájdalmas nevili temetoben, 1878. május 21-en az 1848/1849-es honvéd szobor allitasa egyedi volt, mert egyházi kestben zajlott le, es ennek ellenes az „616 Kossuth dicsö emlékének” emlitett a

„nagy hontalanra” iranyitotta a figyelmet. Az Eger nevü politikai es vegyes tartalmd hetilap ket számban foglalkozott a temet6i emlekmü tigyevel.b Ezeknek az emlekmiliveknek evenkenti ünnepi megkoszoruzása szinten alka¬lom volt Kossuth nevenek emlegetesere.
A Kossuth iránti tisztelet annak ellenere is töretlen maradt, hogy az 1870-es evek elejeig evenkent l-2 nyomtatott roplapon deheroizalö közlemęnyek¬ben tarnadták (a szerzö es nyomda jelolett nelkiil).16 Köztük emlithető az Egerben havonkent haromszor megjelen6 politikai Cs vegyes tartalmu Nep¬djsag nevü hirlap Mit tizent Kossuth? cimü kOzlemenye. Szerzöje ezuttal ismert, es amely jelentös felháborodást váltott ki „a jó lzlesu es nemzeti lel¬kiiletii” olvasók köreben.” Olyannyira, hogy a cikk frontját napokon at szidalmaztak az egri járókelők.18 A szerz6 azzal támadta Kossuthot, „meg min-dig azt akarja elhitetni magával, hogy 6, bar Olaszorszag Turin nevü varos¬aban eldegel: de onnan is kommandirozhatja a magyar hazat, melyet ezelött htisz evvel – nagyobb tudatlansággal inkább, mint rossz akarattal – jegre vitt.- A cikkirO Halmi ezzel fejezte be gondolatait: „Azert hat egesz tisztelettel… kimondjuk… ne avatkozzon a mi Ugyeinkbe!…”I9 A konkoly term& ketlen talajra hullott Hevesben, mert a Kossuth Lajos eszmei partfogásat is elnyert, a keretttkeptelen honvedek menhazara inditott orszagos gyüjteshez a ket varos es a jardsok szekhelyei 1872 nyaran azonnal adakoztak. Elsökent a gytingyiisiek.2° Kossuth nevevel kezdte a tevekenyseget 1873. november 15-en az Ujjaszervezett 49. számu Egri LOveszegylet is.21
Kossuth kittintet6 figyelemmel kiserte az egriek lepettit. (Ugyanlgy tajekozOdott az egriek, Heves varmegyeiek iránta megnyilvanuló tisztelete¬r61 is.) Amikor az 1877 szeptembereben sndezett egri nepgyulettn kinyilat¬kortattak, „hogy a tOrOk birodalom epsege minden eszkOzzel, meg fegyveres hatalommal is megóvassek”, Kossuth eppen erre hivatkozva fogalmazta meg Kasszandra levelenek gondolatait idezve: „Ha most Szentpetervár es Bees a Torok Birodalom szCtszaggatott rongyain megosztozkodnanak, nem telnek bele 25 ev. hogy az orosz, porosz, olasz Ausztria-Magyarországon osztoz¬kodnanak. juttatva a preclabOl orosz fensösCg grán az oláhnak is. En nem szeretem az osztrák sast hazánkban. de azt nem akarom, hogy e sast az orosz egesse el. Attel pedig borzadok, hogy hazárn legyen a máglya, amelyen e sast elegettetik.”22
Meg az 1860-as evekben is március 15-en es augusztus 25-en, a Lajos napon ritkán emlekeztek Kossuthra. Aztán az 1870/1880-as evtized fordu1ó¬jatO1 már mindket alkalomhoz Kossuth emleket füztek egyre tobb erzelmi es ertelmi motivummal gazdagftva. Jellemz6 meg, hogy a Heves varmegyeiek nemcsak az orszagos Unnepsegekhez kOttittek sajat sndezvenyeiket, hanem szamos itteni, onallo Onnepi mozzanatot, megemlekezest kezdemenyeztek is.
„nagy hontalanra” iranyitotta a figyelmet. Az Eger nevu politikai es vegyes tartalmd hetilap ket számban foglalkozott a temet6i emlekmu tigyevel.b Ezeknek az emlekmiliveknek evenkenti ünnepi megkoszoruzása szinten alka¬lom volt Kossuth nevenek emlegetesere.
A Kossuth iránti tisztelet annak ellenere is tOretlen maradt, hogy az 1870-es evek elejeig evenkent l-2 nyomtatott roplapon deheroizalO kOzlemęnyek¬ben tarnadták (a szerzö es nyomda jelolett nelkiil).16 KOztiliik emlithet6 az Egerben havonkent haromszor megjelen6 politikai Cs vegyes tartalmu Nep¬djsag nevu hirlap Mit tizent Kossuth? cimu kOzlemenye. Szerzöje ezuttal ismert, es amely jelentös felháborodást váltott ki „a jó lzlesu es nemzeti lel¬kiiletii” olvasOk kOreben.” Olyannyira, hogy a cikk frOjat napokon at szi¬dalmaztak az egri járókelOk.18 A szerz6 azzal támadta Kossuthot, „meg min-dig azt akarja elhitetni magával, hogy 6, bar Olaszorszag Turin nevu varos¬aban eldegel: de onnan is kommandirozhatja a magyar hazat, melyet ezelött htisz evvel – nagyobb tudatlansággal inkább, mint rossz akarattal – jegre vitt.- A cikkirO Halmi ezzel fejezte be gondolatait: „Azert hat egesz tisztelet¬tel… kimondjuk… ne avatkozzon a mi Ugyeinkbe!…”I9 A konkoly term& ketlen talajra hullott Hevesben, mert a Kossuth Lajos eszmei partfogásat is elnyert, a keretttkeptelen honvedek menhazara inditott orszagos gyiijteshez a ket varos es a jardsok szekhelyei 1872 nyaran azonnal adakoztak. Elsökent a gytingyiisiek.2° Kossuth nevevel kezdte a tevekenyseget 1873. november 15-en az Ujjaszervezett 49. számu Egri Löveszegylet is.21
Kossuth kittintet6 figyelemmel kiserte az egriek lepettit. (Ugyanlgy tajekozOdott az egriek, Heves varmegyeiek iránta megnyilvanuló tisztelete¬r61 is.) Amikor az 1877 szeptembereben sndezett egri nepgyulettn kinyilat¬kortattak, „hogy a tOrOk birodalom epsege minden eszkOzzel, meg fegyveres hatalommal is megóvassek”, Kossuth eppen erre hivatkozva fogalmazta meg Kasszandra levelenek gondolatait idezve: „Ha most Szentpetervár es Bees a Torok Birodalom szCtszaggatott rongyain megosztozkodnanak, nem telnek bele 25 ev. hogy az orosz, porosz, olasz Ausztria-Magyarországon osztoz¬kodnanak. juttatva a preclabOl orosz fensösCg grán az oláhnak is. En nem szeretem az osztrák sast hazánkban. de azt nem akarom, hogy e sast az orosz egesse el. Attel pedig borzadok, hogy hazárn legyen a máglya, amelyen e sast elegettetik.”22
Meg az 1860-as evekben is március 15-en es augusztus 25-en, a Lajos napon ritkán emlekeztek Kossuthra. Aztán az 1870/1880-as evtized fordu1ó¬jatO1 már mindket alkalomhoz Kossuth emleket fuztek egyre tobb erzelmi es ertelmi motivummal gazdagftva. Jellemz6 meg, hogy a Heves varmegyeiek nemcsak az orszagos Unnepsegekhez kOttittek sajat sndezvenyeiket, hanem szamos itteni, onallo Onnepi mozzanatot, megemlekezest kezdemenyeztek is.

1VIrcius 15-nek es Kossuth Lajos emlekenek allandOsult kapcsolata
A Kossuth megemlekezettk egri es megyei szervezöje es lebonyolitója tovább is a Heves Varmegyei Honved Egylet, a gyongyosi es mátravideki megemlekezettk rendezöje a Gyongyosi (KOmyeki vagy Varosi) Honved Egylet volt. (A belyegzön mindvegig a Gyongyosi Honved Egylet kOrirat maradt.23)
Az 1879. március 15-i egri, „nagy neptomeg Altai kisert” felvonulást kO¬veto társas vacsorán Csiky Sándor egyleti elnOk szettephetetlentil OsszekO¬tOtte megemlekezeseben a pesti forradalom eszmejet Kossuth jelentösege¬vel.24 Amig a korábbi evekben március j 5. es Kossuth meltatasa párhuzamo¬san tOrtent, Csiky szOnoklatától a kettö ugyanazon egynek, a magyar szabad¬ságnak kifejezöje lett. 1880. március 15-en a kapolnai tinnepely tovabb bövi¬tette a megemlekezes kereteit. Az Onnepsegen nemcsak Kossuth Lajos neve¬nek emlitese, hanem a Kossuth-induló szabadteri zenekari felhangzasa is lelkesitette „a nagy hontalanra” emlekezöket.25
A megemlekezettk uj mozzanatokkal böviiltek.
GyOngyOsOn..a Honvedegylet szervezö tevekenyseget 1881 6ta a GyOn- gyOsi Nemzeti Unnepelyeket Rendezö Egyesillet (NURE), továbba a GyOn- gyOsi..Kaszin6 (GYK) kesteben, 1882. március 5-en alakult 9 tagu, Március 15-i Unnepseget Rendezö Bizottság (RB) is ttgitette.26 Jakab Geza, a GYK elnOke az RB neveben mondott tinnepi beszedeben már nemcsak azonositot¬ta Kossuthot a szabadság eszmejevel, hanem a nemzet eleven emlekekent is meltatta: „MegtOrt lelke társaságában eli ma a számkivetes es a hontalansag sanyaru napjait a szellemOriás, Kossuth Lajos, Aldott Iegyen a neve minden¬kor a nemzet emlekezeteben!” 27 Gyongyoson aznap gyakran hallatszott az Unneplö tOmeg „Eljen Kossuth Lajos!” dilbOrgö kialtása. Az 1883. marcius 15-i városi nagy neptinnepelyen elsö alkalommal enekelte el a Gyongyosi Reformatus Dalarda a Kossuth bucsuzója cimü dalt, 1884. március 15-en, a kapolnai emlekünnepsegen pedig a Gyongyosi Rom. Kath. Fbegyházi Enek¬kar a Kossuth-nótat.28
1880461 Csiky Sandor a Heves Vármegyei Honvedegylet neveben min-den marcius 15-en advOzlO levelet in „a turini smetehez.” Errol nemcsak az Eger hIrlap, hanem olykor a Gyongyos vegyes tartalm6 társadalmi, gazdászati es szepirodalmi, vasárnaponkent megjeleno hetilap is tudósItott.
A március 15-i Kossuth-megemlekezettk kiemelkedO szemleje a várme¬gyei egylet elnOke, Csiky Sandor volt. Az iinnepelyeken Kossuth nevet em11- tette, az emlekannepek bankettjein pohárkOszOntOjet Kossuthra mondta, az egylet es a vármegye neveben taviratban vagy levelben kOszOntOtte. Az Eger hirlap tudOsitja eppen ezeks is gondolt, amikor az 1884. november 27-i számban leszogezte: „Onzetlen hazaszestete, elvszilárdsága, jelleme s a

kozügyek teren kifejtett tevekenysege alapjan Csiky Sandor ugyszólván városunk Kossuthja.”29 A pátosszal teli azonositással a versfaragó Csillagh MOr Csiky Sandort 80. sztiletesnapján (1885. február 28.) 19 versszakos kOltemennyel kOszOntOtte. Benne Kossuthot, a Mestert fenyes csillagnak, zdszlOnak, szentsegnek es eszmenek szólitotta, Csikyt a Mester oldalán
nak.30
Meglepöen 6j mozzanat volt a marcius 15-i megemlekezettn Kossuth Eger diszpolgarrá választásának elöterjesztett. A javaslat 1886. március 2-an hangzott el a honvedegylet reszeröl, de az id6 rOvid volt 15-ig a megvalO¬sitashoz: Meg kellett ismerni a varos kepvittl6-testaletenek, valamint a var¬megyenek az allasfoglalásât, es megtudni Kossuth velemenyet.31 Vegul a november 28-i testbleti kOzgyules Kossuthot egyhangalag Eger diszpolgárá¬va vdlasztotta. Az aranykestes, Eger föbb eptileteinek kepeivel diszitett es a varmegye, valamint a varos cimerevel hitelesitett diszoklevelben a tObbek kOzett ez a szoveg álit: „… Hogy tehat mi ezen kimagaslO ferfiu irányában tartoz6 hdlas kegyeletünket nemileg lerOhassuk, es annak jelet adhassuk, hog) az erdemet es nagyságot maradand6 emlekkent tisztelni forrOn Ohajtjuk – Kossuth Lajost, hazank nagy fiát a mai napon tisztelettink es szeretetiink
varosunk diszpolgárává egyhangulag megválasztottuk…”32 Az okleve¬let az egriek postdn tovabbitották Turinba. MegemlitendO, nem Eger volt az a varos. amely elsökent vagy egyedül diszpolgarava választotta Kossuthot. Eppen Kossuth tajekoztatta levelben Helfi Ignác orszaggyulesi kepvittlöt, hog) 1887 nyardig Besgszász, Des, Eger, Miskolc, Munkács, Nyitra, Szepesbaa, Szilagysomlyo es (Kiskun)felegyháza tisztelte meg diszpolgari cinunel.”
A GyOngyiisi Polgásgylet szinten a március 15-i megemlekezess ke¬sztilve tette le elöterjeszteset a polgármester, Csomor Kalman asztaldra Kos¬suth diszpolgdrrd valasztásdról 1889-ben.34 A város, sot a kOrnyek lakossdga kivincsian varta a kepvittlö-testalet mielObbi dOnteset. Ez azonban nem a polgirmester vagy a testiilet tetovaságdn, hanem Kossuth vdlaszdn¬fogadtatisdn molt. Lehetett volna ezt a valaszt akár levelben, akar távirat tkjan is Kossutht61 megszerezni, de a gyongyosiek dr. Gergely Imre helybeli orvost vdlasztottak, hogy a Turinba induló kis kiildOttseg elen kOzvetittt a varos tervezett lepeset, azaz a diszpolgarsag tigyet. Dr. Gergelyt _Pius 5-en Kossuth fogadta is. ,Kormdnyz6 Ur! Gergely orvos vagyok Heves varme¬gyebel. GyOngyOsröl. Fogadja szivettn sztilOvdrosom es cttkelysegem leg¬nvelyebb iidvOzletet!” Amis Kossuth: „Tiszteltetem en is a gyOngyOsickci, es ildja meg az Isten öket…”35 Ez a gyongyosi leendö diszpolgarsdgrii is silasz volt. Dr. Gergely turini Utjdt a Gyongyosi Lapok ismertette.36 Ezután a bonvedegyleti Ohaj elött mar nem alit akaddly: „Válasszuk meg Kossuth Lajost GyOngyiis cliszpolgáráva!” – hangzott varosszerte.37 A Gyongyos

hetilap vezercikkben sorolta fel Kossuth erdemeit, hogy mielObb megkapja a diszpolgari cimet.38 Csomor Hanisz Imret kerte meg a diszpolgári oklevel megszOvegezeses, amely aztán az augusztus 25-en tartott kepvittlöi kOz¬gyules ele került. „A kOzgyules magasztos hangulat mellett folyt le. Gyon¬gyos város kOzOnsege elismeress meltO módon adott kifejezest annak, hogy a hazafias erdemeket meltányolni tudja – hogy azok irant, akik a magyar haza erdekeben nagy eszmeket testesitettek meg, nagy tetteket vittek veghez, a hala adójával nem akar adós maradni” – hangzott a polgarmesteri indok¬lás.39 Az inditvanyt a kOzgyules ellenvetes nelkul elfogadta, es határozattá emelte. A tanks Ujraszerkesztette a diszoklevel szOveget, es a diszpolgárság¬rOl Kossuthot Csomor távirat dtján ertesftette. A diszes kiállitásd oklevelet Hentaller Lajos Gyongyos országgyulesi kepviselöje szándekozott Kossuth¬hoz Turinba vinni. Amikor errol Kossuth Hentaller szeptember 3-i leveleb61 ertesdlt, a szeptember 16-i valaszleveleben a kOvetkezökre hivta fel a kepvi¬ttlö figyelmet: „… Barmennyis kedves is elöttem hazám fiai látogatásának minden kilatása, nem birok megbarátkozni a gondolattal, hogy maguknak kOltekezest okozzak oly dolog vegett, amely minden fáradság es koltseg nelktil postán is teljesithet6.”4° Igy is tOrtent, a diszoklevelet november 14-en az uj polgármester, Balog Gyula postán kiildte el Kossuth Lajoshoz. A kO¬vetkez6 levelet csatolta melle: „Hazank Nagy Fia! Melyen Tisztelt Kor¬mányzO Ur! Azon páratlanul gyenged figyelmeztetes, amelyet melyen tisz¬telt KormányzO Ur f. evi szeptember 16-án kelt es országgyulesi kepvitt¬lönknek ktildOtt OrOkbecsu leveleben hozzank intezni kegyeskedett – elöt¬aink parancsot kepez, es az elött keszseggel hajlunk meg. Ugyanezert a me¬lyen tisztelt Kormányzó Umak Gyongyos varos diszpolgárává egyhangUlag es nagy lelkesedessel tOrtent megválasztásárol szOlO erns ragaszkodásunk, hazafidi kegyeletük es OrOk hálánk csekely jeleiil szolgaló ezen diszpolgari oklevelet posta Utjan vagyunk szesncsettk eljuttatni. S mid6n ezt a hazafi igaz lelkettdesevel,,a sziv benns6 OrOrnevel tesszuk, a Gondvittles aldasat kerjUk Kormányzó Ur draga eletes. Fogadja melyen tisztelt KormanyzO Ur hódolO tiszteletünk es ragaszkodásunk nyilvánitásat. Gyongyos, 1889. no¬vember 10. Balogh Gyula polgármester.”41
Hevesben elsökent az egriek neveztek el Kossuthról meg eleteben utcát, es 1888. március 15-e óta minden megemlekezeskor az iinneplö tomeg a Kossuth utcán is atvonult.
Az evtized fordulOjan a hirlapokban sorra jelentek meg a Kossuthra em¬lekeztet6 verttk. Ezekben március 15-nek es Kossuthnak eszmei kapcsolata vagy azonossága tarult az olvasók ele Deák Kálmannak a Gyongyos hetilap¬ban 1889. marcius 15. emlekere kOzOlt verseböl. Deál( a hetversszakos kOl¬temennyel a nagy napra emlekeztetett, de a fO gondolatokat Kossuthnak szentelte:

Marczius 15.
…„Dicsöseg neked nemzetem vezere, Ki a nagyok kOzt a legnagyobb valál! Lelked a satnya korszak gyermekes Csak szánalommal tekinthet alá. Idegen honban elsz bár, számkivetve, Hazadnak sorsa ott is bura visz – Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos felette, Lesz meg hazadnak szabadsaga is!”… 42
A kOvetkezti 6vi megemlekezeskor Deak a Gyongyosi Lapokban kOzz6tett ver¬seben ugyanezt a mondanivalOt erOsitette meg. Sot, Kossuth elnyerte tole a „legna¬gyobb magyar” diszitO jelzat, amit gr. SzOchenyi Istvan Open Kossutht61 kapott:
Marcius 15.
…„Vagy lelkünk szalljon Turin fele,
A szent osghez, legnagyobb magyarhoz, Ki otthonát idegenben tele.
S mely elni fog, midőn mi reg nem eltünk: Langszelleme legyen a mi vezérünk; Mert csak Kossuth lelkenek fenye az, Mely ránkderithet egy dics tavaszt.”
Az aznapi városi tinnepseg sz6noka pedig, Hentaller Lajos megerösitette: Marcius 15-enek emleke legszorosabb osszefuggesben Kossuth Lajos nagy nevevel van.”
Az egri Kapácsy Dezs6 a szabadságharc honvedeit Kossuth lelke meg¬annyi szikrajanak tekintette az Eger hIrlapban kOzOlt, 1890. március 15-re emlekezO verseben:
Az 1848 – 49-iki honvedek
…„Minden porszem, melyre a hösOk rálepnek, Erdemcsillaga lesz a honvedelemnek… ROpill ,yelOk a szep szabadsag zaszl6,
A szabddsag, amelyert annyit szenved6nek… Aldjátok meg Kossuth langlelke szikráit, S ismerjetek el, hogy azok e honvedek!”…”

A verttk kOzi.11 emlithetO meg Strasser-Utas Zsigmondnak a GyOngyOsi Lapok kereses, 1891-ben In megemlekezett a szabadsagharcról es „Kos¬suth apánk” Ore& dicsösegerOl:
1848. märczius 15.
…„OdvOzlegy oh Kossuth – nagy hontalan – távol, Hol a myrtus s aranyszinu narancs terem: Az ahitat tiszta szarnyaira kelve
Fele(’ vagyik, feted repül honfi lelkem.
s hogy odaer, clotted leborul,
S regel a tettek dicsO
Az 1848/1849-s emlekezettkhez fennkOlt erzelmi gazdagsaggal kapcso¬lOdtak 1892-ben KcIssuth 90. sztiletesnapjanak orszagos rendezvenyei es emlektinnepsegei. Ezek kOziil kiemelkedett a Budapesten megnyitott Sza¬badsagharci emlekek kiállitása, amelyen Heves megyei, Kossuthtal kapcso¬latos dokumentum is találhatO volt.46 Az Eger helyszini beszámolOt kOzOlt a nagyon gazdag tárlatról Open attó1 a Gardonyi GezátOl (edesapja fegyver¬gyárto kovács volt a szabadsagharc idejen), aki of ev multán a \fáros OrOkOs lakeja, smeteje lett. Gárdonyi a ketoldalnyi ismertetOben termeszetettn Kossuthról tObbszOr is szOlt: „A tarlaton ki.ilOnben kOzel 300 killOn kiadas¬ban lathatO Kossuth arckepe, iisszegyujtve Europa s Amerika országaibOl… Erdekes… ket kepnek a tusvázlata. Az egyik kep a Kossuth-nótanak allego¬rikus ábrázolása… A másik kep azt a leirhatatlan jelenetet állitja elenk, amint Kossuth Cegled piacán szónokol. Ezt a kepet lehetetlen szivdobogás nelkiil nezni.”47 A járasi föszolgabircik jelentetti alapján a kiivetkezO telepti¬lesekröl utaztak el a Kossuth-kiállitast megtekinteni: Aldebrö, Dormand, Egerszolat, FeldebrO, Felsötárkány, KápoIna, Kisnana, Verpelęt; Abasar, At¬kár, Domoszl6, Gyongyoshalász, Gyongyospata, Gyongyospüspoki, GyOn¬gyOssolymos, GyOngyOstarjan, Karácsond, Vámosgyork, Visonta; Apc, Csány, Hort, Szurdokpüspoki, Tard; Atány, Boconád, Erdötelek, Kiskiire, Pay, Tarnamera, TarnaOrs, Zarank; Bátor, Bodony, Bilikkszek, Dorogháza, Egerbakta, Egerctthi, Istenmezeje, Ivad, Maconka, Matramindszent, Naduj¬falu. Nagybátony, Parád, Petervására, Recsk, Sirok, Szuha, Váraszci; Porosz¬lo, Sarud, Tiszaftisd, Tiszanána. Tiszatirs.48 A kiallitás iránti nagy erdeklö¬des a Kossuth iranti kimagaslo tiszteletet tiikrOzte.
A szaletesi evforduló annepsegei 1848. marcius 15-nek szellerneben vármegyeszerte szeptember 18 – 29. kiizOtt zajlottak le. Az egri szeptember 18-án diadalkapuk állitasával es faklyas diszmenettel, 19-en Gyongyoson, Fuzesabonyban, Hevettn, PasztOn. A gyongyosiek azzal tettek nevezetesse

az emleknapot, hogy a Bene utcát elneveztek Kossuth Lajos utcának.49 Az egriek pedig „a vármegye kozonsege” neveben is az „aranytolle Zalár Jo¬zsef alispán levelevel kOszOntOttek Kossuthot, amelynek bevezet6 gondolata ekkent szOlt: „Hazánk Melyen Tisztelt Fia! A tisztelet, szeretet es hála ke¬gyelette magasztosult erzelmpi az eszmenyi világba ragadják lelkeinket, amely világot egeszen On tOlti be. Igy jelentink meg az On szine elOtt, hogy bemutassuk hilisegUnk tinnepli5 hódolatát, es üdvozoljuk Ont 90. eleteve kez¬deta.”5° A Heves Vármegyei Honvedegylet „lángolO szeretet erzelmeitöl ithatott” levelet FOldváry Kálman vármegyei aljegyzö, egyleti tag fogalmaz¬ta meg es kuldte el Turinba.51
1890-töl Egerben a kaszinó, a honvedegylet es a jogliceum, Gyongyoson a kaszinO. a honvedegylet es a NURE evek alatt kikristályosodott, szinte percre kidolgozott forgatókOnyve alapján rendeztek a marcius 15-i Kossuth¬megemlekezeseket. Az Eger es az Egri HiradO, a Gyongyos, Gyongyosi Lapok es a Gyongyosi Ujsag mar nemcsak a helyi iinnepelyek lefolyasáról, hanem a tarsadalmi hatasaikrOl is szóltak.52
KtilOnOs es a varmegyeben egyetlen kezdemenyezes volt Dorogháza, Szuha es Matramindszent kOzsegi el0ljárOsagainak a marcius 15-ere kOzOsen letesitett Kossuth-emlekparkja a szuhai Nagy-patak Dobogó-hidja menten, a Zap %a vOlgyeben. Sajnos nehany ev mulva az emlekparkot az árviz elmos- ta_
A gyOngyOsi honleányok kezdemenyezese is egyeduli volt, akik 1893. marcius 15-re nemzeti szinu nagy csokrot keszitettek „Eljen Kossuth Lajos” fehrattal, es azt Turinba akarták elkilldeni. Azonban amikor meghallottak, hop a budai varban Zala Gyorgy Honvedszobrának felavatasára kesziil a FOviros, ottani elhelyezeseröl hataroztak Sot, a szobor május 31-i lelepleze¬sekor ezzel a csokorral eziist baberkoszordt is elhelyezett a gyongyosi hOl¬eek IctildOttsege „Egy szO volt csak, hogy elös!” felirattal.54
Bar szinten marcius 15-en volt ettdekes Kossuth Lajos kOnyvtaranak mepetele, h6napok multán valt ismertte, hogy Eger helyett a Nemzeti Mu¬ztumba kerul (ma a Szechenyi KOnyvtar vagy Nemzeti Konyvtár). A kOnyv¬tarat az egri rOm. katolikus erttk akarta megvásárolni 22 ezer Ft-ert, „hogy mint nagybecsil kinccttl az egri lyceumi nagy konyvtart kivanja gazdagita¬m- es ihala Kossuth emleket meg jobban örizni.55
1893 meg tartogatott „Kossuthra emlekezO meglepetest.” Ez az Utas Strasser Zsigmond szerkesztette 170 oldalas Hevesmegyei irOk es irónök almanachja volt.56 UtastOl már 1891-ben olvashattak Kossuthról verset. E •erskOtetben azonban nemcsak megemlitette a Marcius 15. cimu kOlteme¬nythen (Kossuth apank! Lelked csillagfenye / Harmatozzek áldóan a nep¬ten, hanem OnallO versben is kOszOntOtte, mint a magyar Megvaltojat:

Kossuth Lajos sziiietese 100-ik evfordukijAra
…„Ma szaz eve, ujra
Csillag gyult az egen! Csodas, mint hajdanta,
Rab nep vart epedve
Evszazadok Ota: Kossuth! Te a szabadság
DicsO Megváltoja! Te is, mikent az Ur A világot jártad, Hogy a szent eszmet a Nepbe beplántáljad
S szent langolásodert Hajh, mi volt a hála? A Nis számüzetes SOtet Golgothája! De a jó magyarnak Hün szeretO lelke Sokszor elszállt hozzád,
Messze idegenbe! Ezeks tekints, oh
Kossuth ma az egböl! S oltalmazd nemzeted
Mert ha Isten Fia Az OrOk Igazsag: Te vagy a tisztitó
Tuz, erö, szabadsag!”57
Az augusztus 25-i Lajos nevnap es a Kossuth-emlekezes
Országosan es Heves varmegyeben is 1867 utan terjedt el ez a megemle¬kezes. 1879-ben Egerben I. Fesnc JOzsef szOletesnapjára (augusztus 18.) es Kossuth nevnapjára emlekezes meg ,egymasutanban kOvetkeztek.”58 Azon¬ban az 1880-as evek elejetOl augusztus 25-e vegkepp Kossuth emleknapja lea, elhomályositva „a magyar Golgota elöidezöjenek” megunnepleset. Már¬cius 15-hOz hasonlOan a legkisebb teleptilesen is iinneppe változott ez a nap.

Nem volt latványos felvonulas, kOzteri tinnepseg, hanem testUleti, egyleti es tärsas megemlekezes.
A nap iinnepelyessegeert, megtartásdert legtobbet a vármegye hirlapjai tettek az elökesztiletek ismertetesevel es a sndezvenyek beszámolOival. Ugyanis amig a marcius 15-i ünnepsegeket bizottságok vagy kozsegi el0ljá¬rifisAgok keszitettek elO, a Lajos-napot alkalomszeruen, társadalmi uton, Egerben a honvedegylet kOzsinukOdesevel. A hirlapok kOzi.11 elsOkent He¬vesben a Gyongyos kOzOlt veacrcikket Lajos napján cimmel 1884-ben.59 Az iris minden mondatan atizzott a Kossuth iránt megnyilvánuló tisztelet. A terjedelmes cikk 1′6 gondolatai a kOvetkezök voltak: „Nagy Magyarország rOniin. mind a biiszke palotákban, mind a legegyszerubb viskOkban, a Kár¬pitokt(51 az Adridig ma csak egy nevet, egy imát sbeg minden ajk: Eljen Kossuth Lajos!… S ma, midön a nagy számuzOtt tavol töliink, megis kOzOt
-1. sziviinkben el…. ezerszesttn jobban szestjük Ot… Egy szivvel, le
kel Eljen soká Kossuth Lajos!”6° A melyen atelt tisztelet mellett a felszines. „sirva vigadó” megnyilatkozasok is bOven akadtak. Ezekr61 es az alunnepekrol az Eger 1885-ben fejtette ki a velemenyet.61
1886461 a Kossuth-estelyek valtak a Lajos napi megemlekezesek koz¬ponti rendezvenyeive Egerben es Gyongyoson, sot a nagyobb telepnlettken
Egerben a Korona vendeglö tarsas estelyen unnepeltek „partki,ilOnbseg sèlkiira Kossuth keresztnevevel Osszekovácsolt nemzeti egyseg eszmejet .211.2.6′ A Gyongyos tudOsItOja az orszagosan elterjedt megemlekezettket a nemzet lelki megnyilvanulásakent ertekelte: „A nagy szárnuzOtt neve napját Onnepelte 25-en az egesz ország. A kalendariumban csak egyszeruen fekete betiivel van belenyomtatva a nev, amelyet 0 vittl, de ez… OrOmtinnepet
nekünk magyaroknak, mert… azt jelenti, hogy 0 el, es hogy 0 meg a sienk… Eljen Kossuth Lajos! – hangzik a nep ergs szava…”63 Idö mUltaval a Kossuth tisztelet már-már vallasos rajongásba csapott át. Ez nyilvánult nee a GyiingyOsi Lapokban 1889-ben Deak KálmántólkOzOlt versbOl is:
Kossuth Lajos nevnapjara
„Oh. legdicsöbb fia a hazanak.
EIö oltárkepe a honszestetnek,
Van sziv, amelyben imadság nem támad Unnepen a Te szent vardzsu nevednek?
S van-e a magyarnak drágabb iinnepnapja, Mint a Te nagy nevedhez van kOtve? Szabadsag martyrja! Ugy tekindink read, Mint szenvedö ember a szent fesztilets…/)64

Ugyanebben a lapszámban Hentaller Lajos azt fejtegette, tiz evvel ezelött szavazta meg, nyilvánitotta ki az orszaggyules („Tisza Kálmán praetorianusai”) Kossuth Lajos hontalanságdt. „E tOrveny altal azt akartak a nemzet szemebe vagni, bogy az az ember, akiert oly nagyon rajongsz, mar nem is magyar. Csakhogy nagyon csalatkoztak! TOrvenyt konnyen gyárt a lelkiismestlen tobbseg. Rosszat meg konnyebben. De a tOrveny holt bet6i nem parancsolnak a szivnek. A mi jó magyar neptinkkel nagyon sokat meg lehet tenni – de vele szemben egyet soha, ttmmifele kormány nem fog ki¬vivni – , s ez az, hogy a magyar nep szive Kossuth Lajos iránt meghidegtil- ion.
on
Emlekezetes, a gyongyosiek eppen augusztus 25-en, Kossuth Lajos nev¬napjan szavaztak meg a diszpolgarságát 1889-ben.
Az egri nevnapi estelyi megemlekezettn a 90 eves Kossuthot hárman is eltettek pohárkOszOntövel, kOzOtttik Szederkenyi Nandor országgyulesi kep¬vittl6.66 Annál nagyobb dObbenettel vettek tudomásul az egriek, hogy 1893. augusztus 25-en az tinnepseg elmaradt.67 (Máig nem ismert az elmaradás oka! Gyongyoson es vármegyeszerte megünnepeltek Kossuth nevnapját.) •
A Kossuth-gyAsz Heves virmegyeben
1893/1894 telen Hevesbe is egys aggasztobb hirek erkeztek a beteges¬ked6 Kossuthról.
Strasttr Zsigmond meg rOpcedulan terjesztett versttl kOszOntOtte 1 894- ben a nagy emleknapot, nem gondolvan, hogy Kossuthot utoljara:
Marczius 15
…”Legy tidvOz, oh március tizenOt!
S ki ezt megváltottad: Kossuth Lajos! LebegO varázstuz eg s fold kOzOtt Szent elvedhez h6 marad a magyar…”
Egerbe már március 21-en, a kora reggeli Orakban erkezett a „dObbenetes he, es 9 órakor mar a lakosság is megtudta Kossuth halálhiret. Negyedóra mulva az Egri HiradO ktilOn kiadása gyászkesttel kOzOlte: ,Kossuth Lajos meghalt! A magyar szabadsag gyászba borulva kettreg ravatalánal… Meg-halt a magyar nep apja… De nem halt meg! El, OrOkke el, ‘Mg magyar lesz e fOldOn, amelynek szabadságáert harcolt, es szenvedett… A magyar szabadság 616 szobra eltávozott, de ha haland6 test& kikiserjtik is oda, bon¬net nincs visszateres, szelleme, lelke veltink marad… Aldja meg az Isten nyugvO poraiban!”

ElOre bocsatjuk, a nekrologok, majd a temetesi reszvetel es az evenkenti megemlekezó OsszejOvetelek immár a halott, de a magyarság lelkeben &A¬ke do Kossuth kultuszanak fennmaraddsát hozták.
Egerben elsOkent a Szechenyi utcai lakdsok ablakaiban es az tizletek ki¬rakataiban helyeztek el Kossuth gyaszkestbe foglalt arckepet. 9.30-kor a tinny katolikus erttki palotán es a lyceumon jelent meg a fekete zászIó, 10 OritO1 mar az egesz varost gyászlobogok boritották.68 A nemzeti gyaszt a
egyehiza es a varoshaza homlokzatan lengO, nemzeti szinu lobogót bebori¬se, fekete kplek mutattak. 10.30-kor az Egri Ujság, 11 órakor a Heves¬virmegyei Hirlap rendkivüli kiadása is megjelent Kossuth gyászkeretes arc¬Levey& A varosi tanks sndkiviili, deli Uleseról a kOvetkezO gyaszjelentest kituOite: _Eger tanksa a %faros kOzOnsege neveben mely fájdalommal tudatja
kgnagyobb fianak. Eger diszpolgárának, Kossuth Lajosnak folye evi
.L1. 20-an. ejjel 11 Orakor bekOvetkezett halálat. Aldva legyen emle¬ke’ A megemlekezesekrol Gr6nay Sandor polgármester, Babocsay Sándor 41Kaszmöl, Zalar JOzsef alispán es FOldváry Kálmán (Honvedegylet) intezke¬.kit. Az egn harangokat alkonyatig kongatták. A harangok „Sirdtva Kossuth
GOngyOsslin, Szuhan, Matramindszenten, Doroghazan, PasztOn, Han PoroszlOn, Hevettn, Fuzesabonyban, Kapolnán, Abasaron,
ecsken. Atkaron, Vamosgyorkon es Tiszafureden felsverve
§ Errben az emberek meg a kOvetkezO napokban is a haláletttrOl tárgyal¬ni u utc.ikon. Nem titkolta erzelmet, sok felnött zokogott.
C yOstin, a varmegye másik városában szinten dObbenten fogadták a
irt _ in elOkOn, fiatalokon, idOsOkiin” az öszinte reszvet erzett futott
• Balogh Gyula polgarmester a városháza erkelyen kinizette a magyar agszkit a Szt. Bertalan-templom deli tornyára az 1849 óta örzOtt szabadság
ray nemzeti lobogOt, az eszaki tornyára a \fáros zOld lobogóját, mindhár¬no facie gyiszfityollal. Delután a lanyok a hajukba gyaszszalagot fontak.
.ak a kalapjukra fekete szalagot vagy zsinOrt tettek. Este 6 órakor az sr _Ike Orsegvaltasra 8rkezett huszárok kardbojtjkit is fekete zsinór fogta Aloe. A roszolgabirO feljegyezte: „GyOngyOst a gyász fekete szine vonta beal
Minim 22-en a Gyongyosi Lapok 12 oldalas, gyászkestes
lama cionoidalan ez volt: „Kossuth Lajos meghalt. Jusson el sit-jái-1oz zoko
g: es lelkunk fajdalma. O egy tiszta lelek volt. Magyarország volt az 6
jr, nu mar Ozvegye. Es árva lett a nemzet.”72 Strasser Zsiga rOpcedulán
“imillipina a gyiszverset:

Kossuth Lajos halalara
…”Aki drága nemzetenek
Szabadsagat kivivta,
Es miattunk lelke kOnnyet
Hontalanban kisirta, Ki miattunk evett soká Oly kettrü kenyest:
A magyarok megváltója Kossuth mar kiszenvedett!
Kihez fordulunk tanacsert Ha vesz zug e hon felett?
Hisz a szegeny magyar nepnek TObb Kossuthja nem lehet! Oh Isten, ki megteremted BOlcttn e nagy világot, Látod-e, hogy Kossuth nelkal Moved most mily hiányos?
Kiszenvedett Kossuth Apánk De a lelke elni fog,
S minden igaz magyar szivet Szent malaszttal beragyog…”73
A gyOngyOspatai el0ljarOsag ketkedve fogadta a halálhirt. A Mr() Pásztóra es Gyongyosre lovasfutart hogy „igazolt hirrel terjenek vissza.” Hamarosan hoztak is a „tenyleges hirt.”74
A gyászlobogót tObb teleptilesen a magánhazakra is kitettek, jelezve a la¬kosok Kossuth iránti reszvetet.
Feldebrön Kovács Mátyás „igaz reszvetele jeletil… a tetöröl foldig erO gyászlobogOt vont a házára… karhosszusága arany betake! ráirva: „Meg-halt Kossuth Apánk!”75
Gyongyos \fáros tanácsa a Balogh polgarmester elnOkletevel tartott 21-i, rendkivali tanácskozáson 6 pontos határozatban rOgzitette a megemlekeze¬ttkkel kapcsolatos teendöket. EzekrOl a gyászoló gyongyosieket 22-en pla¬kátokon tájekoztatta.76 A tanks a Bene utcát Kossuth Lajos utcanak nevezte el.
A varmegyei fOjegyzö Osszesitett szerint tObb telepillesen a meg 616 1848/1849-es honvedek, nemzettirOk nehány napig, voltak, akik a temetes napjaig magukra OltOtt& a hajdani, feltve örzOtt katonaOltOzettiket.77

A gyasz napjaiban a reszvetnyilvanitasok killsöleg is megnyilvánultak, es mindegyikhez mely, átelt erzelem kapcsolOclott. Ezt a gyOngyOsi föjegyzö, Batik Ferenc is megfogalmazta: „Gyászunk kiilsö, fekete szine lelkiink gyá¬sic Kiinnyeink a sziviink melyen erzett megrendillestink kifejez6i. Ezek¬ben nincs semmi salmi, ttmmi mesterkelt. Zokogasunk, el-elcsukló hangunk sem felszini es nem kepmutató, hanem izzásig átelt, már-már csalácl
tag want’ emlekezes es hiszen apank volt 0, Kossuth Apank!”’s
ezt a mircius 22-en kOzOlt megemlekezeseben kiegeszitette: „Gyaszba borutt az egisz orszAg… 0 volt az orszag sztiletesenek lánglelke, 0 volt a laza felvirizzásanak az egesz világ altal csodalt tettesju megteremt6je… V mil immar a tOrteneleme.”"
ILOseeekben a megemlekezettket általában az iskolákban, templo¬=Abort. egsletek szekhazaiban tartották.
Az evangelikus Kossuthert minden róm. katolikus, ortodox, evangelikus
reforrnitus templomban vagy imaházban, valamint izraelita zsinagógaban rawans.zielet volt. A gyOngyOsi statusquo izraelita hitkozseg förabbija a zsi¬sactigaban gyaszhetet jelentett be. „Noha a nemzet nagy halottja evangelikus soil - gene fel a gyongyosi fOszolgabirO –, a járds minden katolikus sawiorniban gyiszmitt-megemlekezes tartatott.”8°
Err es Gyongyos (kesObb a vármegye minden telepijlett) elkuldte a Bu¬411iptsies felallitando Kossuth-szoborra szánt osszeget. Gyongyoson a kepvi¬106-atstUkt es a honvedegylet a városban is tervezte a Kossuth-szobor
A Hevesmegyei Lapok április 22-en már lakossági kOvetelmenyt Ueda Kossuth-szobrot Gyongyosnek! A Kossuth-család tagjaihoz a resz¬sotin-.44( es tiviratok sokasagat Irtak Torinóba Heves megyeböl is.
A elaterjesztesere a kepvittlO-testillet meg március 21-en elhata
OM& Kossuth haldlanak evfordulóját a nemzeti ünnepnapok kOze tzen a napon az emlekes Gyongyos varos minden evben gyászmi¬va sae
IrInarth mircius 28-i torinói temeteses Egerb61 Grónay Sándor polgar
Baixicsay Sandor varosi kepvittl6 es Horváth Bela rendOralkapitány stirar d. A .irrneey6t Malatinszky Gyorgy, Graefl JenO, Papszász Gyorgy bet %aims,/ Odors kepviselte.
At eters BathO Sandor versttl gyaszolta Kossuthot:
A gyAsz
„Arvasdgra hagytál bennünket itt, Fajdalmunkra nincttn vigasztalás, MiOta el, letezik a magyar,
Szivet nem erte ilyen nagy csapas!

Gyeriink el erte, es hozzuk haza, SztilOfOld takarja be tetemet,
KOnnytinktöI no majd sir* a virag, Oltdr Iesz neked, ujabb nemzedek!
Keszen van már a drága siri domb, Jed Sird ki magad rajta, nemzetem!”83
A ktilOnvonaton hazaterö halott Kossuth iránt a szinten egri Beleznay Lászlo 8 versszakos kOltmennyel r6tta le kegyeletet, a versszakokat a Szó¬zat soraival zárva:
A hatdron
(1894. mArcius 30.)
„Isten hozott Kossuth Lajos, Elö eszmek edesapja!
Aldott Ieszen az a hatar, Hogy atjOttel megint rajta. Imádkozzunk kOnnyet ontva, Hogy lehullt már a lepel, Teljesiilt a magyar SzOzat: Itt dined, s halnod kell!”84
Az aprilis l-ji, budapesti temetesttl egyidöben a vármegyeben sok helyen gyászmiseket tartottak. Az egri református templomban Kovacs Karoly lel¬kesz mondta a gyászbeszedet, ahol a 48-as honvedek zászlOjukkal jelentek meg. Gyongyoson ugyanugy voltak a honvedegyletiek a 48/49-es Kossuth¬zászlójukkal a reformausok gyászmisejen. A hevesi, szabadban lezajlott gyaszszertartason Puchlin Kánner róm. katolikus esperes-pelbános a szó¬szeki megemlekezeset ezzel zárta: „Istentink! Vidd e kedves hazánkfiának a lelket dicsöseged országába, s helyezd a honalkotók sorába, s ott add meg neki azt a nyugalmat, amelyet e fOldOn fOl nem talált.”85 Az egri zsinagógá¬ban Schwartz Miksa rabbi mondta el a gyaszbeszedet Kossuth lelke tidveert, akit a magyarok MOzesenek es Aronanak nevezett. Kiemelte: „Nem távozott el! Itt maradt a nemzet sziveben… Kossuth Lajos a mi edesapank.. 0 szent szellem, tekints le ránk az egböl, es áldd meg hu magyar nepedet!”86
Kossuth Lajos budapesti temeteses Heves vármegye sok helysegeböl mentek. Hivatalos küldottseg volt PásztOról, Hatvanból, GyOngyOsröl, Fii¬zesabonybOl, HevesrOl es TiszaftisdrOl. Az egri 200 tagu kOldOttseg egyben Heves vármegye .,gyászolo kOzOnseget” is kepvkelte Vegiil a vármegyebOl tObb mint ketezren jelentek meg i temetesen. ..orstagos notabilitasok

soriban a rOm. katolikus karból Samassa JOzttf egri erttk volt ott (es Szmrecsanyi Pal szepesi püspok). A gyaszmenetben a Heves vármegyei es az cgri kiildOttseg elen diszbe OltOzOtt megyei hajduk a zdszlOkat vittek, egyikik rogot az egri varb61 a kopors6ra. Utánuk Zalár JOzttf vezetesevel a mere’ ktildOttseg kOvetkezett. Ott vonult 50 volt honved is, tObben 48-as egyenruhában. Heves varmegyebOl is sokan vittek koszonit.
VoItak. akik reggelig virrasztottak tObb szaz gyászoloval Kossuth sirja swam KOzOniik a gyongyosi Klimó Pál sformatus lelkesz is, aki a gyille¬licezete baberkoszonlja.1361 egy levelet hazahozott, es azt az egyházkozsegi eisanenybe helyezte OrOk tOrtenelmi
A %inner, e minden hirlapja tudósitott, vagy megemlekezett a temetesrOl. Az Efrt HiradO iprilis 3-i szamának vezercikkeböl: „Meg egyszer… Isten
4′ Lezirult a sir. Levesszük lapunkr61 a gyászkestet, de nem a szivröl,
a legOnzetlenebb hazafi emleke irant szeretettel verni meg nem lois& A magyar nemzet csak egyszer,… csak egy Kossuth Lajost temethe¬tem d amint eltemette… Amilyen nagyszerü volt a sirbatetel, olyan dpi lesz a nemzet sziveben a Kossuth iránt val6 állandó kegyelet es vissza¬collielkeths. nem az a rideg, a csupan tOrtenelmi visszaemlekezes, hanem az
szi‘bel fakad6… Bezárult a sir. De ez a fold, a magyar fold, amelyben az a szil porlad…. termötalaja lesz a hazaszeretetnek, a nemzeti tOrekvettk
era iranynak, amely fenntartója, eltetöje a nemzetnek… Eddig
art Ne sirj. ne sirj Kossuth Lajos! Ezután már fájó szivvel ezt:
oekeben!”8-
kauseth emlike 1918-ig
Lajos meghalt, de az eszmei elnek, es elnek fiai… Most,
Kossuth Fesnc országos látogatasának hiret, terjesztem a mei”-ffesstilet ele virosunkba hivásât” – szólt Balogh Gyula gyOngyOsi fi • lakonikus megfogalmazasa az 1894. november 2-i, rendkiviili
..acskozison.” Balogh a meghiv6 levelet meg aznap továbbitotta.
AB a grtagyOsieken, „vegtelen OrOmmel” fogadtak a him hogy város
aiLat amber 28-in Iegnagyobb magyar fia fOlkeresi.”89 Az egriek Kos
Fensoei 1897. okt6ber 17-en ijdvOzOltek varosukban: Azon a napon kplisdk k a viroshizAn a SajOssy Alajos festette Kossuth Lajos arckepet.
Rignib anleket tab kozsegi el0ljarOsag azzal OrOkitette meg, hogy fa¬ted. Kowsudi LajosrOl nevezte el. PasztO mezövárosban december Hen kips meg Kossuth never az egyik utca.”
iseg 1894 tavaszan elinditott orszagos adománygyüjtes Kossuth szob¬ise tilbside temSt adott a raemlekezess. Az Egri HiradO 1895 elejen kOzse

genkenti, nevszerinti reszletes kimutatast kOzOlt Heves varmegye adakozOi¬r61, amellyel ujabb gyujtesi lendulet indult.91
A megemlekezettk tovabb is leginkabb a marcius 15-i iinnepsegekhez kapcsolOdtak. Strasttr Zsigmond 1895-ben Irt versenek reszlete a Kossuth halála feletti fájdalmat szOlaltatta meg:
Marczius 15.
„Sziviink verese, ajkunk imaja
KOze vegyül ma egy szent fajdalom! Az egyenlöseg fOlkent bajnoka:
Kossuth egy eve im, hogy fOldi rom!”92
Az Egerben es a vármegye tObb helysegeben lefolyt marcius 15-i megem¬lekezeseken 1895-461 minden etttben a Kossuth-gyasz (1898 eta a Kossuth¬ima) es Abrányi Emil: Kossuth sirja cirnu kOltemenye is elhangzott.
Az unnepi sndezvenyek sorába kertilt Kossuth halálára emlekezes, amely Gyongyoson Kossuth emlektinnepellye vált. Ezen alkalommal Strasttr Zsigmond versben sirta el:
Kossuth Lajos halalanak evforduhijAn
(1895. marcius 20.)
„Sire lelkiink szárnyakat Olt, Teged kedves Kossuth Lajos:
Kess, kess, s sOhajára Igy felel a tavasz-szellö: Nem vagy Te a temetOben, Egbe vitt fel a teremtO!…”93
Egerben meg a Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos kezdetii, Lányi Erne-fete dal keletkezett kOriilmenyenek ismertetett is okot szolgaltatott a megemlekeze¬ses.
A 19. század vegi legiinnepelyettbb megemlekezes Kossuthról az 1898. március 15-i es a kápolnai csata evfordulOs rendezvenyein tOrtent. Egertö1 Tiszafüreden át a vármegye legkittbb települeseig a legkiilOnfelebb miliso¬rokkal tisztelegtek az 50. evfordule nagy napján. Az Egri Hiradó nemzeti szinu keretben adta kOzre a marcius 16-i, 12 oldalas emlekszárnát, amely nyolc oldalon reszletezte Heves varmegye ünnepsegeit.

Forrás:
ACTA ACADEMIAE PEDAGOGICAE
AGRIENSIS NOVA SERIES. TOM. XXVII.

SECTIO HISTORIAE

MisOczki Lajos
Kossuth Lajos emleke a dualizmus-kori
Heves varmegyeben

EGER, 2002