Mátrafüred történetéről keveset tudunk. Valószínűleg az Abák szállásterülete volt ez is a térség más településeihez hasonlóan. Az Aba nemzetség Csobánka ága alakította ki az egykori Benén birtokközpontját. 1301-ben az osztozkodó testvérek tulajdonrészeit írásban rögzítő oklevél már említi a várat, az annak tövében elhelyezkedő falut és a Bene-patak mentén a 13 malmot. Hanák Kolos, a Mátra idegenforgalmának lelkes híve, a turizmus meghonosításának jeles alakja így írt az 1909. évi gyöngyösi kalendáriumban: „…akárki volt hajdani ura, amidőn először szétnézett, bizonyára azt mondta megelégedetten, hogy «bene»”.

Az 1850-es években még 17 kalló és 26 vízimalom működött Benén, bár erősen hanyatlott a csapók és a molnárok mestersége. A kallómalmoknak köszönhetően iparvidék alakult a környéken, a benei posztó igen híressé vált. A régi kallók azonban nem vehették fel a versenyt a gyáriparral, s Bene a 19. század második felében teljesen elnéptelenedett.

Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta, Tátrafüred mintájára. Ebben az évben már működött első fürdője. A következő század első évtizedében már több szálloda üzemelt a településen, az első komolyabb fejlesztést Puky Árpád polgármester szorgalmazta, aki Warga László műszaki főtanácsossal elkészíttette a település rendezési tervét. Így az 1920-as évek végén számos villa épült Füreden.

Az 1960-70-es években több új szállót is emeltek, leghíresebb ezek közül a Hotel Avar. Az 1990-es évekre igen rossz állapotba került vendéglátóhelyek egy része szerencsére ma megújultan várja vendégeit. Köztük az egyik legszembetűnőbb változáson az egykori Hotel Hegyalja ment át, ma Hegyalja-Fenyveskert Panzióként igényes szállóhely, kellemes terasszal.